Tegnap délelőtt megérkezett (egyenlőre faxon, mert az eredeti ugye még ráér :s) a hivatalos papír, amely szerint július 15-ével hazarendelnek Budapestre.

Tegnap délután aztán, pár órával a fax befutása után, kaptam egy telefont a Központból Budapestről, hogy megvan-e már a repülőjegyem. Mondtam hogy nincs, nem is lesz, mert kocsival megyek haza. Hú de jó, akkor szuper, figyi, nem maradnál kinn mégis még egy hónapot, augusztus 15-ig? De jó...

Mint kiderült, a Személyzetisektől mostanra jutott el az információ a Konzuli Főosztályra, hogy hogyan is képzelik a váltást, vagyis hogy egyszerre cserélik le a konzult és a konzulhelyettest egy hónap szünettel, és a kimaradó 1 hónapban pedig egy olyan emberke nyakába akasztják a Konzulátust, aki emellett épp 5 munkakört lát el (saját és helyettesi minőségben), a vizsgát előtte 2 nappal tenné le, és nem lenne segítsége sem, mert a kisegítő épp szabin van vagy mást helyettesít. Ja és mindez napra pontosan akkor kezdődne (az én eredetileg kitűzött távozásommal), amikor a bezárandó Krakkói Főkonzulátuson épp megszűnik az ügyfélfogadás.
Szerencsére a Konzulin tudják, hogy mindez mit jelentene, és közbeléptek - és a jelek szerint sikerült meggyőzniük a Személyzetit.

Ami az egészben a lényeg: 1 hónappal tovább maradok itt, az új hazatérési céldátumom augusztus 16.

Ui. Amúgy tegnap este búcsúztatási vendégségben voltam a vívóklub elnökénél (és fiánál, aki a lengyel külügyben dolgozik, úgyhogy kolléga). Úgy látszik úgy járok, mint a kulturális intézeti kolléganő, akiről a múltkor írtam - mire sorra került az elbúcsúztató partija, kiderült, hogy meghosszabbították egy évvel. :) A vacsora amúgy elsőrendű volt, akár a hely és a társaság. :)