Voltam ma edzésen szokás szerint, és harcoltam, mostanában ugyanis a szerda a "harcos" nap. Mivel a fegyverem javítása még nem készült el, kölcsönkaptam egy többé-kevésbé normális klubos párbajtőrt (a markolata kicsi volt és fájt tőle a kezem, de legalább rendesen működött az érintkezője). És egyszerre mintha elfújták volna a rossz formámat.
Korábban is gondoltam, hogy esetleg a bizonytalanul érintkező fegyver miatt poroltak ki olyan emberek is, akiket általában szétnyomok mint hülyegyerek a négercsókot, de miután mindenki komoly analízisekkel traktált arról, hogy mi velem a gond, hogy mit kell gyakoroljak stb., a végén elhittem hogy velem van a baj. Monika iránymutatása szerint napokig szenvedtem a fegyver hegyének megfelelő irányzásán és a fegyvervéggel induláson stb.
Erre most kapok egy viszonylag normális fegyvert - és lenyomom a fél társaságot... (Ha a saját méretem lett volna a markolat, még jobb lehetett volna - kilógott az ujjam a kosár alól, és ennek jó pár tust köszönhettem a profibb kollégáktól.)
Tanulság: ha nem megy valami, persze egyszerűbb a körülményekre kenni, de nem kizárt, hogy tényleg azok a ludasak. Nem mindig bennünk van a hiba szerencsére... :D