<

Külképviselet

Otthon Itthonról nézve...

Elöljáróban

Kedves Olvasóim!
Ez itt egy blog, vagyis internetes napló, és nem nagykövetségi honlap!
A név egyezősége csupán véletlenszerű. Az ezen az oldalon megjelenő tartalom kizárólag magánemberként írott véleményem, elgondolásaim és általános mondanivalóm gyűjteménye, amely semmilyen módon nem tükrözi semmiféle magyar külképviselet, sem a magyar külügyi kormányzat, vagy bármely egyéb állami szerv hivatalos álláspontját. A blogban szereplő személyek és történések kapcsolata a valósággal áttételes és erősen szubjektív.



Magyarul - szürke

Po polsku - jasnobrązowe

In English - light green

Utolsó kommentek

  • nick grabowski: mondd, hogy lesz új blog (2009.10.29. 22:29) ...és vége.
  • V.E.: Ja to dobrze rozumiem. Nie jestem polka, ale w ostatnich dniach mojego stalelgo pobytu w Warszawie... (2009.08.25. 17:19) Warszawa, moja kochana...
  • V.E.: "Az egyik szemem sír, a másik meg nevet" Engedtessék meg nekem. Boldog vagyok, hogy együtt vagyunk... (2009.08.25. 17:05) ...és vége.
  • Kin(c): hüpp-hüpp máris hiányzik... szerettelek olvasni...mégha annyiszor le is húztál... jó lenne ha írná... (2009.08.25. 09:30) ...és vége.
  • Kin(c): huh...ale styl... obecnie nie podzielam Twojego entuzjazmu i zachwytu wobec Waw... szczególnie po ... (2009.08.25. 09:08) Warszawa, moja kochana...
  • Utolsó 20

Friss topikok

  • nick grabowski: mondd, hogy lesz új blog (2009.10.29. 22:29) ...és vége.
  • V.E.: Ja to dobrze rozumiem. Nie jestem polka, ale w ostatnich dniach mojego stalelgo pobytu w Warszawie... (2009.08.25. 17:19) Warszawa, moja kochana...
  • Kin(c): most viszont Te nem vagy itt és nekem nem kellemes ez... (2009.08.25. 09:05) Last day
  • Gyopár&Csom: Agár és Meli itt is jártak, de akkor még volt velük Zsiráf és Pingvin. Imádom a Kapisztránokat! (M... (2009.08.18. 10:05) Alighanem az utolsó előtti bejegyzés...
  • külképviselet: Eleinte én is így voltam ezzel, úgy kellett kifejlesszem magamban a képességet, hogy - vicces dolg... (2009.08.07. 21:26) Vicces feliratok lengyelországból 8.

Naptár

január 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Jukebox :)





Nagy testvér figyel!

Ahonnan jösztök...



...ide :)



CURRENT MOON

Kéééééész.....

2009.04.15. 22:10 | külképviselet | Szólj hozzá!

Rég volt ennyire szerencsétlen napom.

Kezdődött azzal, hogy a tegnap esti fogadás előtt eszembe jutott, hogy nincs nálam névjegykártya, ezért odamenet még beugrottam érte a kövire. A belépőmet a fogadás után gondosan a másik öltöny zsebében hagytam, anélkül mentem ma be. Emellé pedig sikerült a mobilomat is otthon hagyni.
Benn aztán nem elég, hogy nem tudtam szinte sehova bemenni (mindenhol kopognom kellett vagy megkérni valakit hogy engedjen be), ráadásul délután kimentem a váró melletti wc-be, mintha minden normális lenne, és csak akkor jutott eszembe mit is csináltam, amikor a 100 kilós golyóbiztos acél páncélajtó már becsukódott mögöttem - azon kilincs pedig csak a másik oldalon van... Kártya a kinyitásához ugye nuku, és még telefon sem volt nálam, hogy valakit megcsörgessek: jöjjön engedjen ki. Kati ma már lenn volt elvileg, de épp ebédelt, úgyhogy - írd és mondd - egy teljes órát ültem a váróban, amíg Kati visszajött és kiengedett. Halál.
Meló után folytattam az ámokfutást :s. 5-re Tadeusz bácsikám 97. szülinapi partijára voltam hivatalos, ahova késve érkeztem a dugók miatt, meg mert előtte egy virágboltban vettem neki egy szép cserepes virágot. A parti megvolt (megint egy rakat süteménnyel meg tortával), én meg később jöttem, előbb mentem - 6 után leléptem edzésre. Az edzőcucc nálam volt, azzal nem volt gond, de amikor kiszálltam a kocsiból a klubnál, akkor észleltem, hogy nincs nálam a táskám. Arra emlékeztem, hogy a virágboltban még megvolt, mert ott fizettem, és benne volt a pénztárcám (és nem mellesleg a lakáskulcsom is). Erősen reménykedtem, hogy a táska a wujeknél maradt, és nem a virágboltban hagytam el, mert akkor keresgélhettem volna fedelet a fejem fölé éjszakára. :s

Az edzésen mindenesetre harcoltam, és jól is (7 győzelem 3 vereség), bár kontaktlencse persze nem volt nálam, szemüvegben vívni meg nem egy kéjhömpöly, mert folyton félrecsúszik a maszk alatt, összekoszolódik, minden baj van vele.

Edzés után aztán (miután nem tudtam odatelefonálni és rákérdezni ugyebár, nem lévén nálam tella) mentem vissza a nagybácsimhoz Żoliborzra, erősen reménykedve benne, hogy a táskám ott van. Szerencsére ott volt, és ezzel nagy kő esett le a szívemről, mert ki tudja mihez kezdtem volna, ha a táska az addigra már rég bezárt virágüzletben marad. :s Na és onnan aztán haza a város másik végébe - 9-re érkeztem meg.

Na ilyen napokat nem kívánok senkinek, meg saját magamnak se a jövőre nézve. :)))

A bejegyzés trackback címe:

https://mission.blog.hu/api/trackback/id/tr781067605

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Címkék: mindennapi bosszankodás