Pár napja vagyok még csak itthon, de az év már alaposan beindult. Ahogy hazaértem, egyből belecsöppentem egy lecsukott honfitársunk ügyébe. Az illető 8 éve kamionsofőrként járt itt, és összeverekedett egy koccanás miatt egy lengyellel, pontosabban lekevert neki egyet. A konfliktus a rendőrök kiérkezésével viszonylag simán véget ért akkor, kézfogással búcsúzott egymástól a két tag. Később viszont kiderült, hogy a lengyel csókának eltört az állkapcsa, így viszont a dolog súlyos testi sértéssé avanzsált - 20 éves elévülési idővel és európai letartóztatási paranccsal...
Emberünket Belgiumban fogták el, és onnan adták át a lengyeleknek. A lengyelek persze nekünk mit se szóltak - a család és a munkáltató szólt, hogy a pasi itt van, és lépjünk. A család kissé ideges volt, mert nem tudtak semmit az ügyfélről, aki ráadásul súlyos cukorbeteg, inzulinoznia kell magát. Jellemző módon (hugi, ez az egyik "bugyrodba" való dolog lenne :))) Belgiumban minden nap engedték hazatelefonálni a dutyiból, mert ahhoz minden bűnözőnek emberi joga van, hogy előzetesből telefonon bájologjon bárkivel (beleértve az épp a nyomok eltüntetésén fáradozó bűntársakat), inzulint viszont nem adtak neki, amitől kómaközeli állapotba került. Végül áthozták ide, ahol kapott inzulint, de nem telefonálhat.
Az ügyben külön probléma, hogy emberünk jelenleg a gyűjtőben van Varsóban, de vidékről kérték kiadni, így valamikor oda fogják szállítani. A bíróság már rendelkezett az átszállításáról, de a papír valószínűleg valahol a lengyel BV fogaskerekei közt időzik még, a gyűjtőben még nem tudnak róla. A bíróság szívesen ad láthatási engedélyt - csakhogy mire az eredeti ideér (faxszal a dutyi szóba sem áll) addigra lehet, hogy a pacák már nem is lesz itt...
Mindenesetre ma megkértem az engedélyt, holnap egy sofőr értemegy és elhozza, én meg reménykedem, hogy holnapután még itt lesz az emberünk. Ha nem, jönnek az újabb körök.

Emellett folytatódik a varsói magyar baby-boom: ma újabb babát hoztak anyakönyvezni, volt hitelesítés, igazolások, minden.

És persze beindult a szezon a vívóklubban is: ma a szokványos szerdai harcokban 10-ből 7 csörtét nyertem, ami nem rossz, főleg tekintve a 2 hét kihagyást, és azt, hogy hétfőn az első edzésen nem elég, hogy elkalapáltak, de utána brutál izomlázam is volt. :)

Jövő héten pedig megyek újra haza, tanfolyamra. Most derült ki...

Szóval újra zajlik az élet :)))