A hétvégén igazából 2 dolog említeni való: Mariana házavató bulija és a mai eksön, amikoris megint az ördögnek tartoztam 300 km-rel, de erről később.
Szóval Marianáék (Kinc egyik főbarátnője, amúgy már voltunk náluk, írtam is róla itt) mghívtak házavatóra az új kecóba, ahova a barátjával nemrégiben költöztek. Eredetileg Hawaii parti lett volna, ahol kötelező lett volna a fiúknak a hawaii ing, a lányoknak meg a bikinifelső és a virágfüzér :))), de ettől végül eltekintettek, tekintettel (a hivatalos verzió szerint :P) az időjárásra. A buliba hosszas előkészületek (by Kinc :D) után 9 felé érkeztünk meg, és kb. 2-ig maradtunk, amikor már kezdett oszladozni a 20 fő körüli társaság. Voltak páran ismerősök (Kinc és Mariana egyetemi társaságából), főleg velük voltunk el. Volt persze nagy mennyiségű igényes szendó, meg kolbi meg sült hús meg sütkó, és pia is, amiben ugye korlátoztam magam a kocsi miatt, csak az elején fogyasztottam el egy vodkanarancsot, amit viszont Mariana olyan jó ukrános arányban kevert (kb. 60-40% volt benne az arány, a vodka javára :s), ezzel el is voltam végig. :))
Ma reggel aztán felkeltem korán (8) hogy elszállítsam Kincet az autóvezetői tanfolyamra, majd jól megérdemelt további pihenésem közepette kaptam egy telefont, hogy egy magyar balesetet szenvedett Radom közelében, és menni kellene. Éljen... 11 után elindultam és elgurultam Ilża városába, ami egy szép kisváros egy impozáns várrommal koronázott domb tövében, egy patak partján - 150 km-re Varsótól. (Kár hogy nem vittem fényképezőgépet, legközelebb viszek "bevetésre" is.) Először a rendőrségre mentem - ahol aztán pillanatokon belül kiderült, hogy az ügyfél, persze, magyar, csak éppen nem magyar mégse - merthogy román állampolgár... Szuper... A magyar igazolványra (ami volt nála) hitték azt az okosok hogy magyar személyi. A román útlevélen, ami szintén volt nála, valahogy nem gondolkodtak el a helyi fakabátok. Elképesztő. Mindenesetre ha már ott voltam, segítettem tolmácsolni a kórházban, szerencsére a pacák nem volt súlyos állapotban. Aztán 4-kor indultam haza - és 7 előtt érkeztem meg, köszönhetően a szokásos vasárnap esti megadugónak a Janki-Raszyn-Varsó szakaszon. (6-kor már Jankiban voltam. Odafele ez az út csak 2 óra volt.) Úgyhogy tartoztam az ördögnek egy úttal, és csak reménykedhetek benne, hogy a benzinpénz-térítést megkapom a kövitől, ha nem, még anyagilag is buki... :s
Ja és még annyi, hogy a hírlevél, amit csütörtök éjjel 11-ig barkácsoltam itthon, mégsem ment el - péntek reggel ugyanis kiderült, hogy az egész október 23-i ünnepi rendezvénysorozat borul, úgyhogy most írhatom át az egészet. Időm viszont a hétvégén erre spec nem volt. Úgyhogy holnapra adott a feladat... :s
Ui.: Az USA a hétvége folyamán beelőzte Németországot, grat, Nagy! :)
Utolsó kommentek