Most értem haza a szokványos ukrán függetlenség-napi fogadásról. Tiszta déjà vu volt az egész, azzal a külömbséggel, hogy most csöpörészett az eső, és erre valószínűleg számítottak: felállítottak 2 marha nagy sátrat, amibe elfért jó sok ember, zuhé esetére. Egyébként a helyszín ugyanaz, a kaja nagyrészt ugyanaz (ami igen jó standardot takar amúgy - hidegtálak, grillek, rengeteg ital és édesség, köztük a hagyományos Wedel-féle csokiszökőkutakkal, ami alá pálcikákon gyümölcsöket lehet odatartani). Ugyanaz a nagykövet kb. ugyanazt a beszédet mondta el, előtte ugyanaz a csajszi énekelte el az ukrán, és utána (édes "kresowy" akcentussal) a lengyel himnuszt is. Ugyanazokat a partihiéna politikusokat láttam a tömegben akiket tavaly, és még ugyanazok a kollégák is jöttek el, akik tavaly.
Találkoztam viszont egy aranyos japán diplomata-házaspárral, akikről most megtudtam, hogy Nairobiból kerültek ide, és ott jóban voltak - nem mással mint Kocsis Bandi barátommal, és az ő Ágijával... Bandi, ha olvasod ezt, letépem valamidet ha legközelebb találkozunk - tudtad hogy ide jönnek, miért nem mondtad nekik, hogy jóban vagy a varsói magyar konzullal??? Ejnye...
Végül aztán elkezdett esni az eső, én pedig hazajöttem. Valami új elem a képben. :) Csakúgy mint az, hogy basszus csak már itthon vettem észre, hogy csokis lett a szakállam a csokiszökőkúttól, és a japók - akikkel vagy fél órát beszélgettem, már miután eljöttem onnan - nem szóltak volna egy szót sem, hogy öreg, csokis a szakállad, töröld meg. Csodás ez az ázsiai jólneveltség... :)))
Most az imént meg elhelyeztem az oldal sablonjában egy SnapShots-scryptet, elvileg most minden, külső oldalra mutató linknél megnézhetitek egy kis ablakban az odakattintás előtt, hogy hova is mutat. Elvileg jópofa, de ha sokan írjátok azt hogy idegesítő, és jobb volt nélküle, akkor lehet hogy leszedem. :I
Ui.: A post címének magyar jelentésére várom a megfejtéseket, a helyes megfejtők közt majd kisorsolok valamit. :P
Utolsó kommentek