Ezúttal Kinc nem moziba rángatott el, csak meggyőzött, hogy üljek le, és nézzek meg egy filmet este a TV-ben.
K-Pax (elég nemzetközi cím :)).

A film nagyon tetszett, pedig én ilyet ritkán írok le. :)
Az emberi psziché rejtelmeivel való játék magas foka jelen esetben olyan cselekményszövéssel párosul, ami - az általam folyton szidott amerikai moziban némileg atipikus módon - az utolsó pillanatig nyitva hagy egy sor kérdést, köztük a legjelentősebbet (ki is ez a Prot valójában?), eldöntésüket alapvetően a nézőre bízva. Csak néhány pillanatban érzékeltem némi "beavatkozást" az önálló véleményem kialakításába a rendező részéről a fő kérdésben (uv-látás, a csillagászati "bemutató", Bess eltűnése), ami általánosságban nagy szó, bár én a magam részéről jobban kedvelem, ha még ennyire sem próbálnak befolyásolni. (Ez utóbbi hozzáállás iskolapéldája számomra a Kontroll volt - hja, az ugye más kontinensen született :))
Ami még nagyon tetszett: az ápoltak (összességükben, de főleg "gyógyulásuk" folyamatának finom és érzékletes végigvezetése), Kevin Spacey (azaz Prot) mindenestül, NAGYON a zene (már be is újítottam :D - Edward Shearmur alkotása), és általánosságban a tipikus háliwudi klisék üdítően szórványos jelenléte.

Melegen ajánlom az effajta fantasztikum kedvelőinek és a pszichológus hajlamúaknak. :)

Szokás szerint következzen alább egy trailer azok számára, akik nem látták a filmet, de sikerült kedvet ébresztenem bennük iránta. :)