A mai napot nagyrészt a konzuli archívum rendbetételének szenteltem.
Hát ne tudjátok meg.
Kezdetnek a konzuli iratokat tartalmazó polc elől el kellett hordani az évek alatt felgyülemlett selejtezendő számítástechnikai és egyéb eszközök, kredencnyi monitorok, elsárgult mátrixnyomtatók, borzalmas régi írógépek, pleisztocén korabeli faxok és hasonók halmait. Egy köbméternyi méretű, azonosítatlan funkciójú gépezet (a gondnok kolléga szerint kezdetleges légkondicionáló) elmozdítása meg is haladta erőinket, azt a továbbiakban kerülgettük.
A polcok "felszabadítása" után érdemi munkába kezdtünk: Kinc beizzította a darálót és nekiállt bezúzni a selejtezett aktahalmokat, én pedig a megmaradók közt igyekeztem rendet vágni. 4 évnyi aktát sikerült úgy ahogy gatyába ráznom, bár tartok tőle, hogy ha komolyan átnéztem volna mindent, akkor ezt nem mondhatnám el magamról. Csak így felületesen nézve a dolgokat is szembesültem viszont egyes elődeim iratkezelési fegyelmével. Az hogy egyes években 3 (!!!) teljesen különböző akta is ugyanazt az iktatószámot viselte, még a lightosabb jelenségek közé tartozott. Ha a hiányzó aktákról is készítettem volna kimutatást, az valószínűleg maga is egy hasasabb aktát tett volna ki. Szerencsére ezeket a cuccokat már nagyrészt selejtezni lehetne, csak azért nem teszem, mert van elég hely.
Jelenleg 2000-ben tartunk, még 3 év feldolgozandó, utána 2004-től már megbízható személy kezelte az irattárat. :)
To be continued - holnap.