A mai nap sem telt el cserkészprogram nélkül: a ZHR mazóviai kerülete ma vette fel Szent Kinga nevét, és erre az ünnepélyes alkalomra meghívták a nagykövetség képviselőjét, mivel ugye magyar vonatkozású patrónusról van szó. Természetesen én kerültem kijelölésre. :)
Maga az ünnepség amúgy eléggé lengyel típusú volt: mise, utána felsorakozás, zászlók bevezetése, sok duma, az új zászló ünnepélyes átadása, körbehordozása. Az egész délig kellett volna véget érjen, mert a pl. Piłsudskiego-n volt az Ismeretlen Katona Sírjánál, és ott délben ünnepélyes őrségváltás van. Persze elhúzódott, úgyhogy az ünnepség is félbeszakadt az őrségváltás idejére. Én pedig itt léptem le (miután kötelezően írtam a vendégkönyvbe - beszélnem szerencsére nem kellett), mert nem volt időm tovább maradni a program további részére, ami egyébként már kissé gyerekcentrikusabbnak ígérkezett. (Mentünk Kinccel Młochówba ebédre).

A véleményem pedig mit se változott a lengyel ünnepségszervezési kultúrával kapcsolatban: nagyon hagyományos és hazafias és emelkedett és minden egyéb egy ilyesmi ünnepség, de a gyerekek felé pedagógiailag elhibázott és totálisan kontraproduktív. Még cserkészek esetében is, akik azért egy pár nagyságrenddel fegyelmezettebb társaság egy átlagos iskola diákjainál. Még jó, hogy nem nyáron csinálták - olyankor az ájulások is mindennaposak egy-egy ilyesmi rendezvényen. Mert pl. a zászlókíséretek esetében ilyenkor lazán befigyel a több órás vigyázzban állás a tűző napon. Ez pedig már komoly túlzás szerintem.