Tegnap újra konzuli vacsora volt, amin - immár a Konzuli Testület új vezetője, Dianne (AUS) vezényletével - hivatalosan elbúcsúztattuk előző elnökünket, Kabalant (LBN). Kabalan ennek örömére még utoljára villant egyet, és egy terjengősebb beszédben foglalta össze lengyelországi tapasztalatait, de hát így utoljára már kibírja az ilyesmit az ember, meg is tapsoltuk. :) (Mondjuk nem akarom nagyon fikázni Kabalant, KT-elnöknek nem volt rossz, igazán igyekezett és tette is a dolgát. Az hogy emberileg egy f*szkalap [már elnézést] az más kérdés.) Ezzel a konzuli testület vezetése végleg kikerült az arab csoport kezéből - kíváncsi leszek milyen lesz az új angolszász vezetés. Előtte a latin-amerikai lobbi kezében volt időtlen idők óta az elnökség, Oswaldo és Rodrigo előtt is valaki latin volt a főnök. Kabalantól amúgy azért nem szabadulunk meg ilyen gyorsan, jövő héten is ott lesz még a Dips Clubban (csak én nem, Pesten leszek :), csak hó végén utazik haza Libanonba.
A vacsi helyszíne a Różana étterem volt, ami a "Tradycja Polska" nevű kultikus varsói éttermet üzemeltető társaság új vállalkozása, a honlapja is azonos a két étteremnek. Külön termünk volt az emeleten, ami a vacsi előtti tömörülős-beszélgetős-bájolgós résznek kissé szűkös volt, de amikor leültünk, már elfértünk rendesen. Ismét sikerült szembe kifognom a jamaikai tb-konzul asszonyt, magam mellé meg az új mexikói konzul asszonyt, eggyel arrébb pedig az uruguayit. Találjátok ki milyen nyelven nyomattuk. :) (Főleg hogy tőlem jobbra, egy nyelvileg totál elszigetelt ázsiai kollégán túl, Monica (MEX) és José (CHL) következett :D)
És akkor a kajáról. Előétel: 1) tonhalszószos-olajbogyós karaj, 2) lazacszeletek citrommal, 3) makrélás-hagymás saláta, 4) kétféle pástétom áfonyaszósszal. Ehhez persze pékáru. Főétel: 1) sült kacsa almaszósszal, 2) süllőfilé párolt zöldséggel és póréhagyma-szósszal (választható). Desszert: ánizsos sütemény. Az egészhez viszont - szokatlan módon - csak egy pohár vörös vagy fehér bor járt, aki ezen felül is kért inni (vizet, bort, kávét-teát, akármit), az már fizetős volt. A pincérek viszont ezt elmulasztották közölni, amikor kínálgattak, bár Dianne az elején elmondta. A desszert után is körbejött egy pincér, és kérdezte hogy "kávét vagy teát kérnek?", ami eléggé azt a látszatot keltette, mintha ez benne lett volna az árban - nos, nem volt. A csésze tea pedig 7 pénzbe volt...
A kaja minősége amúgy nem volt rossz, de attól eléggé elmaradt, amit vártam egy ilyen jónevű étteremtől (főleg gyengébb volt annál, amit a Tradycja Polská-ban tapasztaltam anno). Az előételnek felszolgált lazac pl. kifejezetten ízetlen volt, mintha papundeklit majszoltam volna, és az általam választott süllő sem hatott meg nagyon. A kacsát mondjuk dícsérték, és a többi előétel is jó volt (főleg a pástétomok és a tonhalas karaj). A borral szemben sem lehetett kifogás.
A hely kialakítása szuper, nagyon elegáns és igényes, a pincérek udvariasak és jól beszélnek angolul is, lenn a szalonban pedig egy pasi diszkréten, élőben zongorázik - Chopintől bárzenéig mindenféléket.
Azn ár középmagas kategória: a fentebb körülírt vacsora egy főre 120 pénz volt (mondjuk valamivel kevesebb, mert ebben az árban benne volt a Kabalan búcsúajándékára való is.)

Összértékelésem: *** (nem esek hasra, de azért OK). Főleg, mert jobbra számítottam.

Egyébként kissé az utolsó pillanatban döntöttem el, hogy Kabalan búcsúvacsorája miatt nem adom fel a szerdai harcos edzést, úgyhogy kissé sietős volt a dolog: előbb 6-ra még elmentem vívni. 9 csörtéből 5:4 volt a nyertesek aránya, amihez hozzájárult mondjuk, hogy elfelejtettem a nagy rohanásban kontaktlencsét venni, szemüvegben meg nem leányálom vívni: folyton félrecsúszik a maszk alatt és nem lehet megigazítani, emellett ha koszos lesz az izzadtságtól, nincs mibe beletörölni. Márpedig izzadtság volt rendesen: szinte pihenő nélkül nyomtam le a 9 csörtét, hogy minél több meglegyen 7-ig amikor lelépek. 3 emberkére végül nem is maradt sajna időm, mondjuk közülük 2-től tuti kikaptam volna, úgyhogy mindegy. :) Így legalább pozitív lett a mérleg. :) 7-kor aztán zuhany (még szerencse hogy ilyen jól felszerelt újabban a klub - a törölközőmet ott is hagytam a zuhanyozóban, B+.), és rohanás a vacsira. 20 perc késés szerencsére belefért. :)

Ma csak meló - és újabb kavarás a cukorbeteg őrizetesünkkel, már harmadszor áll a feje tetejére az egész forgatókönyv, de mindegy, ez holnaptól már újfent Iván bulija lesz. Most meg blogolgatok, mert 6-ra jön az Első Varsói Magyar Bál Szervezőbizottsága (vagyis Margit, Hanna és Vali) brainstormingolni. Ideje. :)

Holnap este megyek haza! :)