Tegnap voltak nálunk az öngyilkosságot elkövetett magyar muki holttestét hazaszállító megfejtők. Ennek kapcsán sorra vettem, mi mindenféle papír és engedély is kell ahhoz, hogy egy holttestet innen Magyarországra vihessenek.

A gyengébb idegzetűek inkább itt hagyják abba az olvasást.

Elég vaskos kis lista lett:

- Befogadó nyilatkozat a magyarországi temetőtől, enélkül szóba sem állnak senkivel;
- A pathológia által kiállított halotti bizonyítvány és igazolás arról, hogy az elhunyt nem szenvedett fertőző betegségben;
- Az ügyészség igazolása a hatósági eljárás befejezéséről;
- A Sanepid (lengyel ÁNTSZ) engedélye a holttest kiszállítására (a kórházi igazolás alapján);
- Halotti anyakönyvi kivonat (ezt a haláleset helye szerint illetékes önkormányzat állítja ki a kórházi igazolás alapján);
- Holttest beszállítási engedély Magyarországra (ezt én állítom ki a Sanepid engedélye és az elhunyt iratai, valamint a halotti anyakönyvi kivonat alapján);
- Szlovák holttestszállítási tranzitengedély (ezt a szlovák konzulátus állítja ki a magyar beszállítási engedély alapján).

A fentiek mindegyike kisebb-nagyobb költségekkel is jár, amik hozzájönnek az alapjáraton adott holttest-tárolási stb. költségekhez.

És mindezt ebben a konkrét esetben 2 magyar sofőrnek kellett bezserezni, akik életükben először jártak Lengyelországban, és nem beszélnek idegen nyelven. Súlyosbító körülményként mindezt az ország keleti részében, az ukrán és belorusz határvidéken kellett intézni, ahol az idegennyelv-tudás többnyire szintén alulról verdesi a nullát.
Képzelhetitek: egész nap csörgött a telefon, a temetkezési vállalat magyar céges mobiltelefonjának számlája pedig valószínűleg minden rekordot megdönt majd, a sok roaminggal terhelt telefonos tolmácsolás miatt.

Az észkombájn helyi fakabátok pedig még azzal is megkönnyítették a sofőrök életét, hogy az elhunyt személyi igazolványát az odaérkezésük előtti nap feladták postán - a konzulátusra. Pedig tudták jól, hogy mennek a halottszállítók, és nekik kell majd az igazolvány az engedélyhez. Az volt a piszok nagy mázli, hogy - minden előzetes várakozással szemben - másnapra megérkezett hozzám az okmány. Különben itt várhattak volna a tagok a koporsóval, amíg a posta meghozza a dokumentumokat.

Tragédia...

Tanulság a címben :).