Megjártam a hétvégén Chorzówot, és nem is csak.
A Silesia-megbeszélés ugyanis végülis egy nap alatt lement, nem kellett ott maradnom, én viszont - ha már hétvégére terveztem - úgy gondoltam, átugrom Wrocławba, ha már itt vagyok, úgysem jártam még ott.
Amúgy a Silesia-megbeszélés elég konstruktív volt, és kezdem úgy érezni, hogy lassan világosodnak a dolgok a leendő melóm körül. Már sejthető hogy hány emberem lesz, mi lesz a dolgunk, hogyan csináljuk majd, milyen körülményekre és felszerelésre számíthatunk. Persze még mindig sok a fehér folt, pedig már kevesebb, mint egy hónapunk van csak, és ebből én ugye jövő hétfőtől 2 hétig odahaza leszek. De most már legalább nagy vonalakban helyre kerültek a dolgok.
Wrocław pedig valami gyönyörű (képek a következő postban), és Legnica is szép, bár ott már nem fotóztam, mert lemerült az aksim és nem vittem magammal a töltőt. :s Az éjszakát egy kis útszéli motelben töltöttem, aztán úgy jöttem haza, hogy északnak indultam Zielona Góra felé, hogy aztán az A2-n jöjjek vissza Varsóba. Útközben még megálltam Świebodzinban, ami szintén szép - errefelé sokkal több régi város marad fenn épen, mint Varsó környékén.
Ma a reptéren indítottam, ahova külön engedéllyel a saját követségi kocsinkkal mentünk be. A gép több mint fél órát késett, addig ott álltunk a betonon (vicces volt, ahogyan Paweł, a sofőr, lelkesen fényképezte a repülőgépeket, mint valami gyerek :)), miközben 9-től ügyfélfogadás volt, én meg ugye most egyedül vagyok. Végül telefonon leküldtem a Katit, így a nagykövetségi titkárság állt üresen. Ami mondjuk nem akkora baj, mert a főnök szabin van. Amúgy meg ügyfél is csak egy jött (átvenni az útlevelét), nem volt nehéz nap. Befejeztem időben a nyavalyás központi anyagkérést. :)))
Egykor pedig ma is fogadás, a litván követségen (ebéd letudva :). Náluk is piszok jó volt a hal. Valahogy mostanában minden fogadáson a hal a csúcs. Biztos ugyanattól a catering cégtől szerzik be :D, na jó ez nem igaz azért, mert mindenhol más volt kicsit.
Este meg edzésen végig röplabdáztunk, kajak nem is vettünk kézbe fegyvert. Úgy volt hogy bemelegítésnek játszunk pár partit (fel volt húzva a háló a teremben), de aztán annyira "belemelegedtünk", hogy másfél órán át toltuk. Nagy pályán, hatan. Volt rohangálás... :) Elég jól ment, pedig életemben párszor röpiztem csak előtte, és az is kb. általános iskolás koromban.
Nnnna kb. ennyi akkor, és mindjárt barkácsolok még egy postot pár wrocławi fotóval, egy pillanat...
Utolsó kommentek