<

Külképviselet

Otthon Itthonról nézve...

Elöljáróban

Kedves Olvasóim!
Ez itt egy blog, vagyis internetes napló, és nem nagykövetségi honlap!
A név egyezősége csupán véletlenszerű. Az ezen az oldalon megjelenő tartalom kizárólag magánemberként írott véleményem, elgondolásaim és általános mondanivalóm gyűjteménye, amely semmilyen módon nem tükrözi semmiféle magyar külképviselet, sem a magyar külügyi kormányzat, vagy bármely egyéb állami szerv hivatalos álláspontját. A blogban szereplő személyek és történések kapcsolata a valósággal áttételes és erősen szubjektív.



Magyarul - szürke

Po polsku - jasnobrązowe

In English - light green

Utolsó kommentek

  • nick grabowski: mondd, hogy lesz új blog (2009.10.29. 22:29) ...és vége.
  • V.E.: Ja to dobrze rozumiem. Nie jestem polka, ale w ostatnich dniach mojego stalelgo pobytu w Warszawie... (2009.08.25. 17:19) Warszawa, moja kochana...
  • V.E.: "Az egyik szemem sír, a másik meg nevet" Engedtessék meg nekem. Boldog vagyok, hogy együtt vagyunk... (2009.08.25. 17:05) ...és vége.
  • Kin(c): hüpp-hüpp máris hiányzik... szerettelek olvasni...mégha annyiszor le is húztál... jó lenne ha írná... (2009.08.25. 09:30) ...és vége.
  • Kin(c): huh...ale styl... obecnie nie podzielam Twojego entuzjazmu i zachwytu wobec Waw... szczególnie po ... (2009.08.25. 09:08) Warszawa, moja kochana...
  • Utolsó 20

Friss topikok

  • nick grabowski: mondd, hogy lesz új blog (2009.10.29. 22:29) ...és vége.
  • V.E.: Ja to dobrze rozumiem. Nie jestem polka, ale w ostatnich dniach mojego stalelgo pobytu w Warszawie... (2009.08.25. 17:19) Warszawa, moja kochana...
  • Kin(c): most viszont Te nem vagy itt és nekem nem kellemes ez... (2009.08.25. 09:05) Last day
  • Gyopár&Csom: Agár és Meli itt is jártak, de akkor még volt velük Zsiráf és Pingvin. Imádom a Kapisztránokat! (M... (2009.08.18. 10:05) Alighanem az utolsó előtti bejegyzés...
  • külképviselet: Eleinte én is így voltam ezzel, úgy kellett kifejlesszem magamban a képességet, hogy - vicces dolg... (2009.08.07. 21:26) Vicces feliratok lengyelországból 8.

Naptár

január 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Jukebox :)





Nagy testvér figyel!

Ahonnan jösztök...



...ide :)



CURRENT MOON

Gone North

2008.06.17. 22:47 | külképviselet | 5 komment

Megjártuk Északot.

Kezdődött az egész egy dél helyett 1 órai indulással Varsóból, ami nem kis eltérés, tekintve a távolságot Varsó és Kołobrzeg közt (500 km.). Mivel ez a bornholmi út kollégákkal közös szervezés volt, 3 kocsival mentünk, ezek közül az egyik elindult már 11 körül. Velünk együtt Zsuzsa jött a Suzuki Wagon R-rel, ami ugye nem az a kifejezett versenyautó, meg Zsuzsa vezetési stílusa is olyan, hogy 100 fölé legszívesebben csak nyílegyenes lejtőn és hátszéllel menne. Az út elején (a 4-sávoson Płońskig) nekem kifejezetten nehezemre esett időnként, hogy ne hagyjam őt állva valahol a távoli ködben magam mögött, de végülis megbeszéltük hogy konvojban megyünk, úgyhogy bevártam. Płońsk után megálltunk ebédelni egy útszéli kajáldában, amivel elment kb. további egy óra, de utána Zsuzsa már nem tartott igényt a felvezetésre, úgyhogy tudtunk gyorsabban menni (aminek Kinc nem annyira örült). Persze nem mindenhol, mert Toruń környékén félpályás útlezárások vannak épp, kb. negyed óránként váltó lámpákkal, ácsorgással és dugókkal. :s Zsuzsáékra jó másfél órát rávertünk végül Kołobrzegig, mi 1/2 10-re voltunk ott.


View Larger Map

(Érzékeltetésül az út Kołobrzegig - Bornholm a bal felső sarokban, a nyilak mellett látható)

A szállás a Dworek Familijny elnevezésű panzióban volt lefoglalva. Ha valaki ránéz a honlapon a fotókra, megsejtheti mindazt, amiben részünk volt. A színvonal persze OK, az épület szép és új, tiszta meg minden. De a stílus, hát az valami borzalom. Képzeljetek el egy igen jólmenő és gazdag, de egyszerű embert (illetve inkább idősödő feleségét), aki panzióüzemeltetésbe fog. Pénz dögivel, szépet akarnak. Csak éppen az ízlésük nulla, a belsőépítészetről még harangozni sem hallottak, a dekoráció pedig számukra a különféle díszítőelemek nyakló nélküli és tökéletesen eklektikus egymásra halmozásában merül ki.
Egy belső teret sokféleképp lehet ugyebár ízlésesen díszíteni. Lehet barokk kastélybelsőből kiindulni, porcelán puttókkal, korinthoszi oszlopfőkkel, csillárokkal, koloniál bútorokkal, címerekkel és nehéz selyemfüggönyökkel. Lehet rusztikusra venni a figurát, búzakalászokkal favázában, stílusos régi kávédarálókkal és petróleumlámpákkal a polcokon, egye fene, még a műanyag szőlőfürtök is beleférnek. Lehet egzotikumra is hajtani, nagyhasú magas bennszülötteket ábrázoló fekete afrikai fafaragványokkal, egyiptomi papiruszokkal, zsiráf-, elefánt- és macskafigurákkal, kínai karakterekkel díszített falicsempékkel. De mindezeket egyazon helységben egymásra zsúfolni, megfejelni iszonyat mennyiségű, sárgaréz vázákba dugdosott művirággal, buggyos abroszokkal és függönyökkel, nagy mennyiségű aranyozással, valamint borzalmas rózsaszín falidíszítésekkel - nos, az ilyen merényleteket a jó ízlés ellen nem lenne szabad büntetlenül hagyni. Sajnos az ilyesmiért nem bírságolnak milliókra. :s
A vacsorát és a (szerencsére rövid) éjszakát valahogy kibírtuk a borzalmak eme házában :), majd kora reggel reggeli és indulás a kikötőbe.

Ott már várt ránk a "Jantar" katamarán, hogy elszállítson bennünket Bornholmra.
Az út kb. 4 óra hajóval, ami igen kellemes kis túra normális időben és a tengeribetegségtől nem szenvedők számára. Mi csak kisebb hullámzást fogtunk ki, engem mondjuk a nagyobb sem zavart volna, de Kinc - csakúgy mint Egyiptomban - egy idő után nehezebben viselte a dolgokat. A hajó személyzetének mindenesetre szívesen javasoltam volna, hogy a "Rókatenyésztők Egyesületének" (akik a fedélzeten két kisebb csoportba verődve üldögéltek, illetve hajoltak ki a korláton) ne átlátszó műanyag zacsikat osztogassanak, hogy esetleg még azok is rosszul legyenek a hajón, akiket a hullámzás amúgy nem zavar. Kinc szerencsére bevett egy tablettát és később jobban lett.


Itt mi a fedélzeten.

Mikor megérkeztünk Bornholmra (pontosabban Nexø kikötőjébe - akárhogy ejtsék is ezt a helyiek :)), már várt ránk egy turistabusz, hogy körülhordozzon minket kicsit a szigeten.
Az útvonal nagyjából ez volt: Nexø - Svaneke - Gudjhem - Allinge - Hammershus - Nylars - Aakirkeby - Nexø.


View Larger Map

(Valahogy így - zoomoljátok meg kicsit, úgy jobb)

Ami Bornholmon érdekes:
A sziget 40 km-re van Svédországtól, 90 km-re Lengyelországtól és 190 km-re Dániától, amihez tartozik. Kb. 40.000 ember lakja. Régen elsősorban halászatból élt, de az EU-s halászati korlátozások korában az első két megélhetési forrássá a mezőgazdaság és a turisztika vált.
Bornholm lakói meg vannak róla győződve, hogy az ő szigetük rengeteg szempontból a "leg". Itt készül a legjobb biokaja, legjobb fagyi, legjobb halkonzerv, itt a legmagasabb Dániában az átlagéletkor, itt található Skandinávia legnagyobb megmaradt középkori vára (Hammershus - szerintem ezt számosan vitatnák Skandinávia-szerte), és általánosan itt a legnyugodtabb, legjobb és legstresszmentesebb az élet. Ez utóbbi nyilvánvalóan és megkérdőjelezhetetlenül igaz.
Ugyanakkor vannak árnyoldalak is: a szigeten csak érettségiig lehet tanulni, túl sok szakmai perspektíva a fiatalok számára nincs. A népesség stabilan csökken, sok az elvándorló, aki csak nyaralni vagy nyugdíjas éveire tér vissza. Nem elhanyagolható hátrány, hogy a biotermelés elterjedtsége és a műtrágyahasználat mellőzése, valamint az aránylag nagy háziállat-állomány miatt minden termőföldet természetes anyagokkal trágyáznak, és emiatt tavasszal az egész sziget hónapokig trágyától bűzlik, a szag elől pedig állítólag lehetetlen elbújni. :)
A sziget éghajlata rendkívül kellemes: rengeteg a napsütés, a hőmérséklet a legvadabb télen sem megy -5 fok alá. Olyan növények élnek és teremnek itt, amilyenek egyébként csak a mediterrán éghajlatra jellemzők, pl. a füge. A tenger - minden előítélettel szemben - nyaranta akár 20 fokig is felmelegszik.
Az infrastruktúra remek: jó minőségű utak, és több száz km kerékpárút várja a turistákat. Van sok hotel, panzió és kemping. Az árak elég magasak persze, még Dániához mérten is. Mi pl. ketten egy helyi specialitás füstölt heringből és krumplisalátából álló étkezésért 100 PLN-t fizettünk (a szigeten a dán korona mellett az eurót és a zlotyt is mindenhol elfogadják) - Varsóban ennyiből egy jobb étteremben kétfogásos ebédet kapunk ketten.
Bornholmon megkapó a természeti és az épített környezet harmóniája. Emeletes nagy lakóház állítólag van ugyan néhány Rønne-ban, mi nem láttunk egyet sem, csak régi és régi stílusú új kertes házakat. A települések nagyon hangulatosak: régi házak, templomok, szűk és meredek utcácskák, apró halászkikötők. Sok a régi látnivaló: jellegzetes kerek templomok, várromok, szélmalmok, világítótornyok. Mindez szépen karbantartva. Emellett a sziget bővelkedik természeti kincsekben: hegyek, sziklás tengerpartok, Dánia legnagyobb vízesése (amit sajna nem láttunk), kis tavak, erdők-mezők, rengeteg állat (a szigeten több őz és szarvas él, mint ember), különleges növényzet. Híresek a bornholmi strandok: az itteni igen finom szemcséjű homok a középkor óta használatos homokórákban.
A sziget igen hangsúlyosan dán. Mindenhol dán zászlók lengenek, a lakóházakon is, sokszor a helyi bornholmi zászlóval (piros alapon zöld kereszt) egymás mellett (Bornholm régóta autonómiára törekszik Dánián belül, egyenlőre sikertelenül). Hammershusben a vár mellett álló emlékmű (ami a várat a svédektől visszafoglaló helyi felkelőknek állít emléket) feliratának tanúsága szerint Bornholm "mindig dán volt, dán, és örökre dán is marad". A helyiek igen büszke és kissé magába forduló népség, pl. saját termékeik felsőbbrendűségébe vetett rendületlen hitük miatt első körben csak "bornholmsk" terméket vásárolnak, akármennyivel legyen is drágább, ha az nincs akkor második körben "dansk" terméket, a vacak külföldihez csak végszükség esetén nyúlnak.
Mint afféle nyugodt hely, Bornholm a művészek paradicsoma. Nagyon sok a kézműves műhely: üvegfúvó, kőfargó, kovácsműhelyek szegélyezik a városkák főutcáit, persze szaküzletekkel kiegészülve.
Bornholmon nincs reklám. A maximum amit láttam, a boltok cégéreiben és kirakataiban merül ki. Sehol egy reklámtábla. Komolyan, ez már önmagában üdítő. Nincsenek bevásárlóközpontok, se plázák. És mégis megélnek valahogy. Hihetetlen... :)
Bornholmon szépek a lányok. ;) (De persze nem szebbek az odalátogató magyar-lengyel hölgyeknél :)))

Jöjjenek a képek:



Svaneke főterén épp vásár volt, sajna nem volt időnk megállni. A dán zászló elmaradhatatlan kellék, a lovas "busz" az egyetlen megmaradt darab a szigeten.



Gudhjem városkában megálltunk, itt lehetőségünk volt egy (az utazási irodával nyilván jó üzleti kapcsolatot ápoló) halfüstölő üzem és étterem meglátogatására, ahol a helyi specialitásnak számító füstölt heringet kóstolhattuk meg. (Meg is tettük, jelentem: igen finom volt.) A halszárító állványt a dolgozók egy stílusos cápaállkapoccsal dekorálták.


Gudhjem főtere a kikötő mellett, az elmaradhatatlan nagy dán zászlóval.



Melékutca Gudhjemben. A városka domboldalba épült, az utcák meredekek és szűkek. Volt időnk egy kis sétára is, Kinc pedig egy édességboltban megette élete egyik legjobb karamelljét. :)



Kilátás Gudhjemre a templomdombról (szélesvásznú kép by Kinc)



Gudhjem háztetői, a kikötő és én :) (szintén szélesvásznú by Kinc)



Hammershus, Skandinávia (állítólag) legnagyobb megmaradt középkori várroma. A lundi érsek (vagyis a svédek) építették a sziget északi csúcsán, ahonnan Svédország csak 40 km-re van. Sokat járt kézről kézre, svéd, dán és német kézben is volt. Bár könnyen védhető volt, akadt egy gyenge pontja: az ivóvíz hiánya miatt a katonák csak sört ihattak benn, így a védők állandóan részegek voltak, ami az ostromlók dolgát igencsak megkönnyítette. Amikor a helyi dán felkelők elfoglalták a várat a svédektől, fel is jegyezték, hogy a várban egyetlen józan embert sem találtak. :))) (A részeg embert a helyi dialektusban azóta is csak "svéd"-nek nevezik :))



Kilátás a várból a tengerpartra.



Ezt látta aki kinézett az egyik északi bástya ablakán / lőrésén.



Bornholm jellemzői a jellegzetes kerek templomok, nagy részüket a rossz sorsra jutott templomos lovagok építtették anno. Számos misztikus elemük van: elhelyezkedésük földrajzilag szabályos, emellett állítólag számos számmisztikai utalást is tartalmaz, ezzel alapot adva a helyieknek, a régészeknek és a turistáknak egyaránt arra, hogy évszázadok óta töretlen lelkesedéssel (és mellesleg teljesen sikertelenül) keresgéljék a szigeten a templomosok kincseit. A dánok egyébként a vallást tabuszinten magánügynek tekintik: abszolút nem téma a lelki élet, rákérdezni udvariatlanság. A helyi mondás szerint a bornholmi templomok azért épültek kerekre, hogy a hívek ne tudjanak a sarkokba elbújni, amikor bemennek. :))) A szigeten amúgy 22 protestáns és 1 katolikus templom van, ez utóbbit a német és lengyel bevándorlók építették Aakirkebyben.



Aakirkeby protestáns templomának jellegzetes, dupla tornya. Valószínűleg a templom védelmi funkciójának maradványa (egyes teóriák szerint a védelmi funkció magyarázza a kerek templomok alakját is).

Összességében tetszett Bornholm, szívesen visszamennék kicsit hosszabb időre is. Sajna az időnk igen korlátozott volt, és a buszos idegenvezetés sem igazán ránk volt szabva, inkább az átlagos nyugati vagy amerikai turistára, aki főleg kajálni és esetleg "shoppingolni" akar, de kultúrával és történelemmel csak módjával lehet fárasztani. Ez nagyon átütött helyenként: Gudhjemben pl. az egész egy órás megállás főleg a halfüstölő és kajálda vevőkkel való ellátásáról szólt: 2 busznyi embert szinte betereltek oda, aki tényleg meg akarta kóstolni a helyi specialitást, annak az egész ottani ideje sorban állással és evéssel ment el. Mi csak kellően agresszív fellépésünknek köszönhetően tudtuk le (az amúgy igen finom, de drága) kaját fél óra alatt, így maradt fél óránk körülnézni, felmenni a templomdombra stb. (Ehhez mondjuk az is kellett, hogy Kincet erélyesen kitereljem az édességboltból, ahol a többiek jó negyed órát eltöltöttek). Hammershusben fél óra volt a várra, ami csak nagy rohanva volt elég, a múzeumra esélyünk sem volt (az idegenvezető úgy mellesleg jegyezte csak meg, hogy van itt valami múzeum is, ha valakit netán érdekelne, az esetleg máskor jöjjön vissza), a csoport fele pedig csak a vár alatti kávézóig jutott el persze. A mylarsi kerek templomnál kemény 5 percre álltunk meg, hogy Nexøban a hajó indulásáig még meglegyen az egy óránk vásárolgatni. Dánia legmagasabb vízesésénél meg sem álltunk, csak jelezte az idegenvezető, hogy ott van az erdőben balra, a fák mögött. :s
Mondjuk igaz, ha mindent rendesen meg akarunk nézni, ahhoz több kell pár óránál.

A hazaút a hajóval némileg könnyebb volt: nyugodtabb volt a tenger, kevesebben voltak a hajón, és Kinc sem lett rosszul. A hajón ezúttal rendeltünk vacsorát is, ami igen jó volt (sajna Kinc nem merte bvállalni), később meg lehetett nézni az aktuális meccset is. (Én pedig jót aludtam :))

Cukormázas szállásunkon aztán eltöltöttünk még egy rövid éjszakát, reggel pedig a reggeli után bementünk Kołobrzegbe sétálgatni a kikötőben egy kicsit indulás előtt:


Ez a kilátóként és múzeumként is üzemelő, az egykori erőd bástyájára épült világítótorony...


Ezek pedig mi a tetején. :)


Természetesen nem hagyhattuk ki a tengerparti korzón való fagyizást, és azt sem, hogy legalább térdig belegyalogoljunk a kb. 10 fokos Balti-tengerbe.

A hazaút amúgy konvojban telt Toruń előttig. Én a 3 kocsi közül leghátul mentem, és néha úgy kellett visszatartsam magam, mert szinte reflexből előztem volna az előttem tötyögő Zsuzsát :).

Toruń előtt, amikor már mindenkinek korgott a gyomra, végzetesen tele volt a hólyagja, és vattát köpött a szomjúságtól :), megálltunk kajálni egy útmenti grilles kajáldában. A hely ("Grill Chałupa") igen hangulatos faépület, egy nagy grillel, ahol helyben sütik ki a rendelést. Az étlapon csülök, saslikok, sertés- és marhaszeletek, baromfimell filék, grillezett halak, kenyérben tálalt levesek és egyéb ínyencségek sorakoznak. Mindehhez finom szószok és helyben sütött meleg pékáru jár. Az árak sajna viszonylag borsosak: egy leves, egy marhaszelet, egy saslik, a hozzávaló saláták, szószok és italok (kompót), vagyis kettőnk ebédje kicsit több, mint 100 pénzembe volt (majdnem mint Bornholmon), de igazából megérte, mert igen finom és bőséges volt.

Összértékelésem: ***+1/2* (ha erre jártok, ide gyertek).

Innen szétváltak az útjaink a többiekkel, akik még beiktattak egy kis városnézést és kávézást Toruńban, és ezzel együtt végül éjfél előtt értek csak haza. Én kicsit odaléptem, úgyhogy 9 után már Varsóban is voltunk.

Hamm, azt hiszem ez minden. Lehet kommentelni! :)

A bejegyzés trackback címe:

https://mission.blog.hu/api/trackback/id/tr86524693

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

V.E. 2008.06.18. 16:02:51

Azért elrettentésül lehetett volna egy kép a borzalmak griccsházáról is. Csak azéé, nehogy véletlen ott szálljunk meg :)

külképviselet · http://mission.blog.hu/ 2008.06.18. 23:52:47

Van róla egy rakat képem, direkt körbefotóztam elrettentésül, csak ez a post így is elég hosszú lett sok képpel, és van tárhely-korlátozás is, úgyhogy inkább kihagytam. Majd :)))

külképviselet · http://mission.blog.hu/ 2008.06.19. 02:02:48

Amúgy ha valakit érdekel az a giccshalmaz, ott van belinkelve a honlap, ajánlom főleg az étterem ("restauracja") képeit. Brutál.

ril 2008.06.20. 09:13:01

Azzal tulajdonképpen mi is a baj, hogy elsősorban a helyi termékeket preferálják? Kár hogy itthon ez nem így megy.

külképviselet · http://mission.blog.hu/ 2008.06.20. 17:05:11

Ez nem baj, nem is írtam azt hogy bármi baj lenne. Csak tényszerűen említettem.
Címkék: nagyvilág fotoblog kajálda guide